Tegnap este befejeztem Színre vitt terror – 9/11 médiaarcheológiája munkacímű dolgozatomat, amely, ha jól alakul, a Forradalom – performativitás – struktúra című konferencia anyagából készülő tanulmánykötetben jelenhet meg. A könyvet Bónus Tibor, Lőrincz Csongor és Szirák Péter szerkesztik, tavasszal fog megjelenni a Ráció kiadó gondozásában, és a konferencia tapasztalata alapján bátran mondhatom, izgalmas és tudományosan inspiráló gyűjteménnyel számolhatunk.


A konferenciát a Történés – médium – nyilvánosság című OTKA-projektum keretében szerveztük, előadói a hazai irodalom-, kultúra-, történet- és médiatudomány neves kutatói voltak. Mivel a projekt több kutatócsoport szakembereinek részvételével fut, a forradalom, performativitás és struktúra fogalmi hármasának irodalom-, történet-, média- és kultúratudományi összefüggései széttartó, de valamiként egymáshoz mégis kapcsolódó módon váltak a konferencia témájává, hívószavaivá, amelyeket az Esemény – trauma – nyilvánosság című többszerzős tanulmánygyűjteményünkben szereplő esemény- és nyilvánosság-fogalom fogott össze. A szóban forgó terminusoknak persze igen gazdag az értelmezéstartománya, ezért a kutatócsoport tagjai a projekt kutatási tervében megfogalmazottak alapján igyekeztek egymásra is reflektálva bemutatni aktuális kutatásukat.

A Forradalom – performativitás – struktúra konferencia programja itt található. Debrecenben tartottuk, a remek Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban, melyet Kukla Krisztián, a vizuális antropológia szakértője vezet, és kiváló kultúra- és tudományszervező közege a városnak. A kezdeti plenáris előadásokat követően, mivel meglehetősen sokan voltunk, két szekcióra bomlottunk, ami a közönséget ingázásra kényszerítette, de azt hiszem, termékeny szereplés volt. Magam Színre vitt terror – a WTC-esemény mint identitásnarratíva címen tartottam előadást, melyet Hansági Ágnes, a szekció vezetője utána "provokatívnak" nevezett, s valóban, az előadás szövege még csak ad hoc módon, igen kezdetlegesen járta körül terrorizmus és háború fogalmait a szeptember 11-i események tükrében; nem beszélve az "esemény" terminusáról, melyet 9/11 recepciójában a legtöbben, köztük Jaques Derrida, Jürgen Habermas vagy Samuel Weber is igen részletesen és produktív módon elemez (Derrida egyenesen a politikai filozófia új alapokra helyezéséről beszél az esemény kapcsán).

modem_debr.jpg

A tanulmány első változata tavaly augusztus legvégére készült el, de nem számolt 9/11 külföldi recepciójával és diskurzusával, s a képpolitikával is csak felszínesen – inkább a történettudomány prezencia- és médiafogalmát próbálta előtérbe helyezni. Bónus Tibor és Lőrincz Csongor kollégáim hívták föl a figyelmemet számos beépítendő vagy megfontolásra érdemes dologra, így végül mostanra az eredeti dolgozat terjedelme mintegy 70%-kal bővült (70 ezer leütés lett). Azt hiszem, ahogy mindinkább elmélyedtem a (főleg) angol nyelvű befogadástörténetben, úgy jöttem rá, hogy a téma nem biztos, hogy kimeríthető egyetlen tanulmányban, különösen, hogy 9/11 azóta szinte valóban külön tudományággá vált a filozófián, a társadalom- , a politika- és a médiatudományon belül.

Egy dolgozat megszületése sosem egyszerű, pláne, ha széleskörű és szerteágazó irodalmat kell valamiként kézben tartani, amelynek hazai hagyománya ráadásul csekély. Bízom benne, hogy a szöveg ebben a formájában már javára fog tudni válni a készülő tanulmánygyűjteménynek.

A bejegyzés trackback címe:

https://szkriptorium.blog.hu/api/trackback/id/tr545775479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.